Májusi szerenád és alakuló testvérkapcsolat

A májusi szerenád szép hagyományát elevenítették fel a Reménység központ látogatói. Májusfát is állítottak.

A hagyományokhoz híven most is nagy lelkesedéssel várták a Reménység Központ látogatói a napot, amikor a "fiúk" májusfát díszítenek és szerenáddal örvendeztetik meg az épület ablakaiban sorakozó hölgyeket. Erre idén csütörtök reggel került sor. A reménység Központ felé haladva már messziről látszott a két feldíszített fa, s a központ előtt álló ünneplők, akik a Nyíregyházáról érkező buszt várták. Az idei ünnepnek ugyanis díszvendégei is voltak: a nyíregyházi Alvégi Nyugdíjasok Klubjának tagjai érkeztek Szatmárra, ugyanis egy közös ismerős felvetésére együttműködés alakul a két idősklub között.

Miközben a vendégekre és a szerenád megkezdésére vártunk, a 81 éves Cseh Bertalan, nyugalmazott nyomdász, a Reménység Központ törzsvendége mesélt nekünk arról, hogyan szerenádoznak. Megtudtuk: míg a központ előtti fák túl kicsik voltak, a Szamos-partról hoztak egy-egy kisebb nyárfát - át a forgalmas városon. Nem csoda, hogy mindenki őket nézte.

Ma már a "helyi" fákat díszítik fel, az ablakban gyertyával álló lányokat pedig májusi nótákkal köszöntik - a magyar dalokat román melódiák követik.

Így történt ez csütörtökön is. Miután a népes magyarországi vendégsereg megérkezett és túl voltak a rövid ismerkedésen, a férfiak az ablak alatt zendítettek rá a nótákra, harmonikás kísérettel. Szólt az Akácos út, a Május volt, amikor megismertelek, a Májusi éjszakán és még sorolhatnánk. A hölgyek pedig orgonavirágot szórtak a lelkes férfiakra, így köszönték meg a reggeli szerenádot.

Mint már említettük, a két ország nyugdíjasai gyorsan egymásra találtak. - Mindkét társaság nagyon aktív, nagyon bulis, szeret mulatni, ez már az első pillanatokban kiderült. A meghívást gyorsan viszonoztuk is, a szatmári nyugdíjasokat meghívtuk az idei Szüreti Bálra - mondta el a vendég-nyugdíjasokat képviselő Szegőné Türk Mária, a nyugdíjas-közösség legifjabb tagja.